Hírlevél
Keresés
Fanedvesség mérése
Nemcsak faipari munkához, hanem még fatüzelés esetén is érdemes beszerezni egy nedvességmérőt. Még tűzifának is érdemes minél szárazabb fát választani, amit a nedvességtartalommal szoktak kifejezni. Pl. 30% nedvességtartalom esetén egy 1 kg-os fából 30 dkg víz. 20% nedvességtartalom esetén már fűtésre sem alkalmas a fa, mert kisebb a fűtőértéke, begyújtani is nehezebb vele, több káros anyag és füst kerül belőle a levegőbe, és még a kéményt is károsíthatja. Éppen ezért vásárláskor nem mindegy a nedvességtartalom, érdemes műszerrel ellenőrizni. Egyrészt minél nagyobb a nedvességtartalom, annál kevesebb fát kapunk (a többi víz), másrészt annál tovább kell szárítani a fát, hogy használható legyen.
Használata ajánlott fűrészáru vásárlásánál, a késztermék nedvességének mérésére, vagy szárítás közben. Szükség lehet a nedvességtartalom mérésére a tűzifa meggyújtása előtt, vagy fapadló lerakása előtt a penész megelőzésére, és minden olyan faipari műveletnél, amelynél fontos a minél szárazabb munkafelület, pl. festés előtt, bútorfelújításhoz (repedések elkerüléséhez), bútorkészítéskor a deformálódás és penész megelőzésére, fapadló lehelyezése előtt, de akár faházak építéséhez is.
A fa nedvességét sokféleképpen mérhetjük. Létezik pl. szárításos eljárás, kivonásos és extrakciós eljárás (ezen belül pl. CM módszer), ellenállásmérésen alapuló módszer, mérés dielektromos elven, légnedvesség mérésén alapuló módszer, mikrohullámú, spektrométeres vagy sugárzásos módszer, vezetőképesség mérésén alapuló módszer, kapacitív módszer (szintén elektromos elven), és mérhető a fa felületi nedvességtartalma is. De a faiparban ezek közül leginkább kétféle eljárást és műszertípust használnak.
Az egyik típus a fába szúrható műszer, amely a fa felületén, az érzékelő tüskék közötti vezetőképesség alapján méri a fa nedvességét, olyan mélységben, amilyen mélyen beszúrjuk a tüskéket a fába. Mivel a fa természetes anyag, a nedvességtartalma nem mindenhol ugyanannyi, ezért érdemes több ponton, szálirányra átlósan mérni a nedvességtartalmat. Mivel a legtöbb műszer tüskéi néhány mm mélyen szúrhatók a fába, ez a műszertípus általában a felülethez közel méri a fa nedvességét.
Az érintőszondás műszerek mélyebben is képesek mérni, nem okoznak sérülést a fában, és egy átlagos nedvességtartalmat jeleznek ki a teljes mérési tartományra a felülettől néhány cm mélységig. Az érzékelő örvényáramokat kelt, ez alapján, dielektromos elven méri a fa nedvességét. Az ilyen műszerrel egymás után több ponton gyorsan és a fának sérülést nem okozva lehet mérni.
A fanedvesség mérése tehát mindkét fajta műszerrel egyszerű, a műszer könnyen használható, olcsón beszerezhető, és sok nehezen megoldható problémát előzhetünk meg vele. Sokoldalúan használható fatüzelésnél, fa- bútor- és építőiparban, és több más területen, ahol fát használnak.
Képek: |
 |